Navigáció


RSS: összes ·




Bohózat: Neandervölgy (Hacsek és Sajó)

, 69 olvasás, Kovács Sándor , 11 hozzászólás

Somolygó

Helyszín: egy barlang havas bejárata előtt. Sajó prémbe öltözve üldögél egy kövön, Hacsek – szintén prémekben – sántikálva jobbról be.


Hacsek: - Jó napot Sajókám!
Sajó: - Jó napot Hacsek úr! Hogy vagyunk, hogy vagyunk? Mitől sántult le?
H.: - Ne is kérdezze! Megkergetett egy kardfogú tigris!
S.: - Együttérzek magával, nekem is van anyósom...
H.: - Aztán menekülés közben ráléptem egy szakócára.
S.: - Fura, én ha találok, inkább megeszem.
H.: - Megeszi?! Tudja maga mi az a szakóca?
S.: - Hogyne, a feleségem isteni lekvárt tud belőle főzni...
H.: - Maga ütődött, az a szamóca! Amiről én beszélek, az egy kőeszköz! Hol él maga, hogy ezt sem tudja?
S.: - Barlangban...
H.: - Veszem észre. Pincér!
Pincér: - Igenis! Hozhatok valamit?
H.: - Bordája van?
P.: - Van, kérem.
H.: - Hozzon egyet, véresen!
P.: - Kérem, mi kannibál ételeket nem szolgálunk fel. Szíveskedjék mást választani!
H.: - Maga hülye, szarvasbordára gondoltam, azt tud hozni?
P.: -Igen, de egy kicsit várni kell rá.
H.: - Miért?
P.: - Mert még csak félig van kiásva a csapda...
H.: - Az istenekért, legalább hozzon egy kis forrásvizet!
S.: - Ha ingyen van, is kérek!
P.: - Ebben az esetben megkérem önöket, hogy fáradjanak a svédasztalos ásványvizes részlegünkhöz. Itt egyenesen, majd a nagy tölgyfánál forduljanak balra, és már ihatnak is a patakból.
H.: - Na, menjen a fenébe...
S.: -... és hogy van a kedves felesége?
H.: - Köszönöm, jól. Most ünnepeljük találkozásunk huszadik évfordulóját.
S.: - Gratulálok! Maga bunkó...
H.: - Hallja, ne sértegessen!
S.: - Mondom: maga bunkó...
H.: - Maga meg egy őstulok!
S.: - Engedi, hogy befejezzem? Maga bunkóval udvarolt a nejének, vagy mamuttrágyával?
H.: - Természetesen trágyával. A bunkóval való udvarlást bunkóságnak tartom.
S.: - Volt nászút?
H.: - Hogyne, elmentünk a Stonehenge-hez és megnéztük a napéjegyenlőséget.
S.: - Ehhez minek olyan messzire elmenni? Szerintem a maga felesége mellett itthon is egyformák az éjszakák, és a nappalok...
H.: - Hagyjon békén, maga australopithecus!
S.: - Na, engesztelésképp elmondom, hogy én hová viszem nyaralni majd az asszonyt.
H.: - Hová?
S.: - Egyiptomba. Megígértem neki, hogyha felépülnek, megnézzük a piramisokat.
H.: - Maga cerkófmajom, Egyiptomot még fel sem találták!
S.: - Addig jó, amíg ezt a nejem nem tudja...
H.: - Maga egy hihetetlen majom.
S.: -... Hallotta?
H.: - Mit?
S.: - A szomszéd törzsnél új nőrablási módszert dolgoztak ki. A nőt nem a lábánál, hanem a hajánál fogva húzzák keresztül az erdőn.
H.: - És az miért jó?
S.: - Azt állítják, hogy így nem megy tele földdel...
H.: - Lehet benne valami. És mit szól a kerékhez?
S.: - Ha már ilyen bizalmasan vagyunk megmondom magának őszintén, nem nagyon szoktam beszélgetni velük... de lekopogom, teszik a dolgukat rendesen, három szép gyerekem van otthon.
H.: Ja, meg négy randa... azok az apjukra ütöttek. De megint félreért, maga óriáslajhár! Én a kerékről beszélek, az új találmányról!
S.: - Ja, értem. Hát nem jósolok neki nagy jövőt.
H.: - Nem? Miért?
S.: - Tudja, először csak tologatjuk majd a taligát, aztán háziasítjuk a lovat, aztán majd jönnek a háborúk, aztán felfedezzük Amerikát, meg a gőzmozdonyt, meg a gépkocsikat, meg az űrhajót. Ez mind-mind környezetszennyezéssel jár majd, kilyukad az ózonlyuk és tessék: kész a baj.
H.: - Mit evett maga, légyölő galócát? Vagy sámánképzőbe járt?
S.: - Nem fogja elhinni: jártam, de gyerekkoromban törzsfőnök szerettem volna lenni.
H.: - És nem lett?
S.: - Sajnos nem volt meg hozzá az iskolám... Aztán apám beadott a sámániskolába, de az első szemeszter után kirúgtak.
H.: - Miért?
S.: - Túl gyorsan jártam az esőtáncot. Pedig korszakalkotó tett volt...
H.: - És mi lett belőle?
S.: - Jégkorszak.
H.: - Akkor maga miatt...? Mars ki! Mars ki!

Kinyomtatom


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Somolygó
· Kategória: Bohózat
· Írta: Kovács Sándor
· Jóváhagyta: Syringa

A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 6
Regisztrált: 0
Kereső robot: 9
Összes: 15

Page generated in 0.0201 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz