Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Jégkrém

, 77 olvasás, Kovács Sándor , 15 hozzászólás

Sajgó lélek

Visszamentem oda,
ahol még láttalak.

Néztem, ahogy a
lábnyomod talpadra
némán rátapad, s
kezedbe ugrott az
eldobott pálcás jégkrém
- most is az epreset
kérném - s megint
tömbbe fagyva ült
közénk a harag.
A könnyek lassan
felkúsztak arcodon.
Megbántottalak.

Visszamentem oda,
ahol még láttalak,

lopva, gyáván,
akár egy árnyalak,
a léchez simultam,
hogy ne láss te,
és ne lásson senki.
Szeretnék veled újra
jégkrémet enni azon a
miskolci kis padon,
ahol véres ragaccsá
száradt a döglegyek
takarta, elmázolt
eperíz-fájdalom...

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Sajgó lélek
· Kategória: Vers
· Írta: Kovács Sándor
· Jóváhagyta: Syringa


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 21
Regisztrált: 6
Kereső robot: 18
Összes: 45
Jelenlévők:
 · boszorka
 · etele
 · Kovács Sándor
 · PiaNista
 · taxus_baccata
 · Tiberius


Page generated in 0.044 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz