Navigáció


RSS: összes ·




Blog: Visszanézek…

, 37 olvasás, Tiberius , 0 hozzászólás

Haza, nemzet

Visszanézek a múlt berkeiben, volt
Sok szomorú, veszteség mindenben.
Soha nem adtuk fel, bíztunk a jövőben,
Megsegít az Isten, imádkoztunk bőven.

Hulltak a magyarok minden ütközetben,
Jött sok idegen, letelepedtek szépen.
Hígult az ősi vérünk, egyre ritkább lett,
Idegen faj vette fel szép magyar neveinket

Sokan már nem tudják, nem érzik mi az,
Magyarnak lenni, hazáért mindent elkövetni!
Hánykolódunk már régóta, nem találjuk a
Helyünket, senki nem tudja mitévők legyenek.

Valamikor másképp volt ez, büszkék
Voltak az emberek, apáiktól örökölték a
Hazaszeretetet, a haza! Mindenek felett!
Az ige elhalványult, nincs cselekedet.

Ma már csak megszokásból magyarkodunk
Ne, hogy valaki azt higgye, nem magyarok vagyunk.
Idegen zászlónak hódolunk, idegen földön,
Mások érdekeiért ránk kényszerítve harcolunk.

Meghalt az igazság, rátapostak már régen,
Gyávaság lett úrrá, ezen a szomorú vidéken.
Kitörni a hámból, kell sok akarat, megalkudó
Népségből hiányzik az igazi tudat.

Kétszínű emberek, szemetekbe mosolyognak,
Hátatok mögött minden rosszat rátok mondanak.
Csak úgy tudjátok megfordítani ezt a menetet,
Ha talpra álltok s mondjátok ez tovább nem mehet!

Nyugovóra tért már a Nap, a szép magyar határba
Lepihent a dolgos nép a megszokott vackában,
Sok minden történt már a magyar nép életében,
Ideje lenne, ha megsegítené a jóságos nagy Isten!

Kinyomtatom


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Haza, nemzet
· Kategória: Blog
· Írta: Tiberius
· Jóváhagyta: Syringa

A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 6
Regisztrált: 0
Kereső robot: 32
Összes: 38

Page generated in 0.0413 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz