Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Fikció

, 57 olvasás, Magyar Anita , 5 hozzászólás

Mozaik

Smaragd színével a köd
morajlón szitál, róka-arcú
alak villan itt-ott
medve szárnyain trombitál.

A pipacs króm fénye vakítja
szemét a mának, holt-tenger
szélén az angyalok
boszorkánytáncot járnak.

Üveghalak úsznak a nyálkás,  
rézsutas légben, ikrájuk
rézvörösen csillog
vulkán-égette medrében.

Valahol a félhomályban
egy lila taxi száll, pilótája
feje búbja vérgőzétől
párolgón zihál.

Oszlop nélküli mozaik hidak
tótágast állva, rajtuk folyik
a vámpírok higanycseppjeinek
ragadós nyála.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Mozaik
· Kategória: Vers
· Írta: Magyar Anita
· Jóváhagyta: Syringa


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 16
Regisztrált: 4
Kereső robot: 15
Összes: 35
Jelenlévők:
 · Divima
 · galamboki
 · Ifjabb_Tok
 · Öreg


Page generated in 0.0408 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz