Navigáció


RSS: összes ·




Blog: Indián siralom

, 20 olvasás, Tiberius , 0 hozzászólás

Bánat

Indián lány sokáig ült a harcos mellett,

ki hősi halált halt, megvédeni az anyaföldet.

Hosszú fekete haja, lógott a szemébe,

könnyeit takarta, fájdalom a szivét marta.

"Tavaszi virág"névre hallgatott, lehulló levelek

idejére tervezték a boldog nász napot....

Szerelmét bison bőrben csavarta, rátette lova

hátára, úgy ballagtak haza, lemenő nap sugarába.


Sok idő telt el azóta, indián törzsek éltek szerte

az országban, kiknek a földet a természet adta.

Idegen rablók taróltak embert nem kímélve,

pusztítottak mindent, új hazát keresve!......


Az idián múlt nem veszett el, kik a természetet

ápolták, múltukat a madarak dalolják. Ők, kezdték

termelni s kukoricát, dohámyt és burgonyát amivel

megvendégelték az újonnan jött ármádiát!....



Megjegyzés: Ágoston Tibor

Kinyomtatom


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Bánat
· Kategória: Blog
· Írta: Tiberius
· Jóváhagyta: Syringa

A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 5
Regisztrált: 0
Kereső robot: 9
Összes: 14

Page generated in 0.1026 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz