Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Nyitott ajtóķ

, 178 olvasás, Tollas , 0 hozzászólás

Ezerszín

Harmatcseppek szállta ĺe, nálam
az udvarra, volt belőlük elégséges,
kaphattak belőlük zsenge füvek,
zöld levelek; ezüst tükör minden
kis csepp, magam látom benne.
Hajnali fény világított, látták, hova
mennek, oda korán megérkeztek,
s csendben, rendben letelepedtek.
Füves réten kaptak helyet, én is
odamentem, friss virágból csokrot
fűztem, s kedvesemnek vittem.
Megfürdött a nap fényében, hogy
az én kedvesem annál is szebb
legyen; ő fogadott, ajtót nyitott,
s csodálkozva látta: hát ez az én
ajtóm nem is volt bezárva!

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Ezerszín
· Kategória: Vers
· Írta: Tollas
· Jóváhagyta: Syringa


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 321
Regisztrált: 2
Kereső robot: 26
Összes: 349
Jelenlévők:
 · Déness
 · Pancelostatu


Page generated in 0.2067 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz