Ha volna több életem,
melyek egyszerre telnének.
A elsőben csak játszanék: ütném a zongorát,
húznám a harmonikát, regéket zengenék, ódákat írnék…
A másodikban tanulnék illedelmesen,
egy vizsgára sem esnék be fejjel üresen…
A harmadikban emberekkel találkoznék,
mások jókedvét enném, innám és élnék…
A negyedikben aludnék, álmodnék szépeket,
megálmodnám a másik hat életet.
Az ötödikben csak várnám a holnapot,
a hatodikban siratnám a tegnapot,
a hetedikben visszatérnék és dicsekednék:
tegnap elmentem, volt hét életem,
minden nap egy másik, visszatértem.