Navigáció


RSS: összes ·




Próza: Harminc

, 235 olvasás, Flovv , 2 hozzászólás

Fantasy



Nem egy szokványos napnak indult, de hogy mennyire nem, azt természetesen csak később tudtam meg. 2033. április 11-e volt, a születésnapom, és egyben harmincadik évem a Föld bolygón.

A bioóra lassan kezdte adagolni az ébresztő koktélt, hogy az álomvilágból fokozatosan merüljek fel a valóságba. Agyhullámaim nyugodt éjszakát mutathattak, mert viszonylag gyorsan ébredtem. Az ágy finom rezgésbe kapcsolt, a lágy zene elárasztotta a szobát, a friss kávé illatát pedig aeroszol adagoló biztosította az alvótérben, miközben a konyhában az automata elindította a valódi kávét kifőző konyhagépet.

Mivel még korán volt, ezért az ablakra a ház programja a felkelő napot vetítette.

A gyerekek szobájából is hallatszott már az ébresztő zene, ami a fiatalok kedvenc csapatától, a Szaturnusz bolygói zenekartól származott, azt hiszem, hogy Szakadj el a valóságtól volt a címe.

Beszálltam a Testfigyelőbe, a vizeletem lecsorgott a gyűjtőtartályba, az újamból vett vér is a megfelelő vizsgálati helyre került, mert a lézer gyorsan és fájdalommentesen mintázott, majd zárta le az apró sebet. A körbeforgó háromdimenziós testkép, ill. a kémiai analízis alapján minden létfontosságú szervem rendben működött, és az indikációs faktorok is az elfogadható tartományban voltak.

Beálltam a tisztálkodó kabinba, az ultrahang és a fertőtlenítő gőz pillanatok alatt újjá varázsoltak, a mi nemzedékünk már hozzászokott a zuhany hiányához, hiszen a Föld vízkészletei ezt a luxust már nem engedték meg.

A konyha teljes falát betöltő kivetítőn ott voltak a legfontosabb információk: szavazás állása - hogy inkább napos, vagy esős időnk legyen ma a városban -, reggeli üzenetek, jókívánságok családtagoktól, barátoktól, aktuálpolitikai hírek, napi teendők.

A reggeli készülőben volt, a gyerekek háromdimenziós kísértetei már helyet foglaltak az asztalnál, a Harry Potter mánia gyerekkorom óta nem ment ki a divatból.

A két lány felöltözve érkezett.

- Jó reggelt anya, Isten éltessen!
- Köszönöm édeseim. Zairé, azonnal állítsd át a felsőd színét és a nadrágodat kapcsold egyel kisebb méretre, mert így nem mehetsz iskolába.
- Ugyan anya, mindenki így hordja.
- Engem az nem érdekel. Egyébként is kértem, hogy ne használd a smink és fodrász gépemet, tegnap is gyalázatos állapotban találtam.
- Igen, én is mondtam neki, hogy ne indítsa be.
- Te pedig ne kontrázz Helmia, mert nem szép dolog. Lesz délután gravi edzésed?
- Igen, ha sikerül megjavítani az antigravitációs pályát, hétvégén sem tudták lejátszani a meccseket. Anyu, mi az a kontrázz?
- Hosszú, majd elmesélem, először úgyis azt kell elmagyaráznom, hogy mi volt a bicikli.
- Anya, megyünk ma este ünnepelni? Egyébként tényleg, mi az a bicikli?
- Igen, apád azt mondta, hogy különleges meglepetéssel készül számomra. A biciklire pedig majd vacsoránál visszatérünk.

Öltözés után meghagytam Robinak, a házirobotnak a napi teendőket.

A gyerkőcök a liften lementek a metró szintre, és elindultak az iskolába. Én beszálltam a sky star-ba, a forgalomirányító rendszer megadta a felszállási engedélyt, és felemelkedtem a házunk fölé. Kicsit költséges cucc ez a jármű, de a férjem fizetése mellett megengedhetjük magunknak, és rendkívül lerövidíti a munkába járást. Természetesen ezt is Kínában tervezték, és Indiában szerelték össze, ezért volt ilyen jó minőségű és persze drága.

Mivel szeretek repülni, ezért átvettem az automatától a sky star vezetését, és tíz perc múlva már landoltam is a leszállópályán az Energetika zRt. toronyházának tetőteraszán.

Az épületbe belépve a Kapuőr - nemrég telepítették az új verziót - azonnal felismert a bőröm alá beépített chip alapján, és engedélyezte a kapszula nyitását, ami a megfelelő irodaszintre szállított.

Az irodám előtt az azonosító rendszer mindent rendben talált (arc, retina, ujjlenyomat, hang, jelszó, chip), és végre beléphettem oda, ahol a tanulmányaim befejezése óta dolgozom.

A Magyarország földterülete alatt található teljes EH (Energia Hasznosító) rendszer háromdimenziós képe már ott lebegett a munkaasztal felett: hőalagutak térképe, kinyerő központok, az elosztó hálózat minden telephelye, és a kapcsolatok a szomszédos országok EH rendszereivel a határok mentén. A 3D-s grafikát meglátva minden reggel eszembe jut, hogy érdemes volt mérnöknek tanulnom, különben nem lehetnék részese ennek a fantasztikus, nem csak az ország, de az egész világ sorsát és jövőjét meghatározó létfontosságú munkának. Örülök, hogy olyan hivatást választottam, amely izgalmas, és egyben az emberiség túlélését is szolgálja.

A férjem jelentkezett be a fülembe épített interphone-on. Gondolatban elküldtem a fogadó parancsot, és a kellemes bariton rögtön betöltötte egész lényemet.

- Szervusz kincsem, Isten éltessen!
- Köszönöm drágám, nagyon figyelmes vagy. Reggel is mintha éreztem volna egy kis puszit a tarkómon, mielőtt kiszálltál az ágyból.
- Az nem én voltam, Robit utasítottam, hogy mielőtt teljesen felébreszt a biokoktél, adjon egy műnyálas, cuppanós puszit az én egyetlen szerelmemnek.
- Nagyon vicces vagy, Robi akkor sem kellene, ha az összes férfi kihalna, és ő lenne az utolsó működőképes biorobot a Földön.
- Pedig már szerelmes verseket is ír neked.
- Te piszok!
- Na jó, befejezem a humorizálást. Akkor este vacsora? Apukádat és anyukádat is meghívtam. János papa nagyon örült, János mama pedig teljesen odavan, hogy mit vegyen fel.
- Ne hívd így anyukámat, tudod, hogy erre azonnal ugrik.
- Miért, nem erről szól a családi történet? Örs papa és Örs mama? Ok, nem húzlak tovább, majd igyekszem disztingválni magam, tudod, hogy mennyire kedvelem őket. Mikor induljunk? A gyerkőcökért délután ötre megy az étterem, ők ellesznek a virtuális őslényparkban, engem fél hétkor kapnak fel a munkahelyemhez közeli állomáson.
- A sky star-al mi lesz?
- Hozzák azt is, dokkolják az étteremhez, szerintem te is így gyere, holnap reggelre a sofőrszolgálat majd visszahozza. Háromnegyed hét a tetőteraszon?
- OK. És mi az irány? Hol fogunk repkedni, miközben az ünnepi vacsorát tömjünk magunkba?
- Az meglepetés, ne kíváncsiskodj előre légy szíves.
- Rendben, akkor este találkozunk. Puszi a karácsonyi ajándékként plasztikáztatott orrodra.
- Én is szeretlek, különösen az egy évi fizetésembe került combhosszabbításod után.

Egész nap a reggeli évődésünkön vigyorogtam. Hol volt már az, amikor kislányként el sem tudtam képzelni, hogy milyen lehet egy igazi férfi mellett élni, és két gyönyörű gyermek anyukájaként helytállni a mindennapokban. Felnőttként komoly felelősséggel járó munkám van, gyermekkoromban pedig még a napi leckeírást és a hétvégi porszívózást is jelentős teherként éltem meg.

Pontosan háromnegyed hétkor megérkezett az étterem a leszállópályához, a párom és a lányok már az ajtóban vártak. De nem csak ők, hanem a húgaim is férjestől, gyerekestől. Csengéék Ausztráliából repültek idáig, Mesiék a Hold Kolóniáról jöttek vissza a legutóbbi transzferrel. Szinte el sem hittem, hogy ott vannak, ilyen alkalom utoljára öt éve volt, amikor egy csodás karácsonyt ünnepeltünk együtt.

Mire kihozták az első fogást, már felismertem a város fényeit. A férjem egy olyan étteremben foglalt asztalt, amely életem egyik legmeghatározóbb helyszíne fölött körözve hirdette az aznap esti vacsorát. Debrecenben töltöttem tanulmányaim nagy részét, a szerelem is ott talált meg először, nem utolsó sorban pedig a cívisváros az édesanyám szülővárosa, és soha meg nem ismert nagypapám és nagymamám nyughelye is egyben. Azt hiszem, hogy a drágám nem csak engem akart ünnepelni, hanem egy kicsit anyucinak is kedveskedni akart, ami sikerülhetett, hiszen mami fátyolos szeme elég beszélő volt a megérkezéskor, majd akkor is, amikor a Nagytemplom tornyai végleg eltűntek a távolban.

A vacsora finom volt, az este fantasztikus, és ami a legfontosabb, hogy ezeket a felejthetetlen pillanatokat a szeretteimmel tölthettem együtt, akik nekem nem csak a biztonságot és az összetartozást jelentik, hanem ennél sokkal többet.

Mert számomra a Családom maga az Élet.

Kinyomtatom


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Fantasy
· Kategória: Próza
· Írta: Flovv
· Jóváhagyta: marisom

A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 191
Regisztrált: 0
Kereső robot: 32
Összes: 223

Page generated in 0.1694 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz