Navigáció


RSS: összes ·




Vers: agg(ódás)

, 103 olvasás, marisom , 11 hozzászólás

Abszurd

azt az egyetlen örömöt
kellett volna
tölgyfává válva látni
de ő csak ment tovább a járdán
hátra sem simította a haját
szél cibálta az ingét
és rajta a gombokat
látott fényeket az esőben
ahogy kacsintanak

a kirakatból faszemek
nézték a lökdösődő tömeget
kik boldogan sétáltak haza
s a lámpák alatt titokban
megölelték az üres virágcserepeket
mert egyszer látni vélték a csodát
amikor egy száraz falevél
a budapesti utcán
utánuk integetett

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Abszurd
· Kategória: Vers
· Írta: marisom
· Jóváhagyta: aron


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 15
Regisztrált: 5
Kereső robot: 8
Összes: 28
Jelenlévők:
 · aron
 · galamboki
 · GoldDrag
 · Öreg
 · taxus_baccata


Page generated in 0.0434 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz