Navigáció


RSS: összes ·




Vers: A virágzó bogyiszlói gesztenyefák emlékére

, 126 olvasás, Kosztolányi Mária , 17 hozzászólás

Megemlékezés

a templomkert tőlük volt illatos
este csordultig töltötték a lombkupolákat
édes szaguk átbújt a kerítéseken.

meglehet makacs hozadékuk vagyok
Isten nekik növesztett bennem eret
felettük a templom csak cifra ház
gyökerük tovább él a holt folyó alatt
és álmukban virágot bontanak minden
június éjszakán

ilyenkor emlékeznek majd a házak
az utca lámpái mind hibátlan égnek
bogarak szállnak a fényes kiskapukra
és mellettük a legszebb hortenziák
csupán szépek

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Megemlékezés
· Kategória: Vers
· Írta: Kosztolányi Mária
· Jóváhagyta: marisom


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 20
Regisztrált: 4
Kereső robot: 12
Összes: 36
Jelenlévők:
 · arttur
 · Kovács Sándor
 · Öreg
 · Sutyi


Page generated in 0.0403 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz