Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Kis kert vagyok

, 54 olvasás, Adelheidis , 4 hozzászólás

Szerelem



Kis kert vagyok, ami lassan
elsorvad a Nap alatt.
Kert, amiben szép virágszál,
ma már többé nem akad.

Kert, aminek zöld pázsitját
nem öntözi az eső.
Kert, amiben a szárazság
minden perccel egyre nő.

Régen gyönyörű szép voltam,
az emléke bennem él.
Ma nincs bennem csupán néhány
letört, száraz falevél.

Azt kívánom, tiszta szívvel,
ne essen többet eső,
ha nem tud annyi esni újra,
mitől kertem újra nő.

Azt kívánom, hagyjon az ég
elhervadni teljesen.
Hogy azután soha többé
ne fájjon már semmi sem.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Szerelem
· Kategória: Vers
· Írta: Adelheidis
· Jóváhagyta: aron


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 13
Regisztrált: 3
Kereső robot: 15
Összes: 31
Jelenlévők:
 · boszorka
 · gszabo
 · zitaolah


Page generated in 0.0241 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz