Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Maradhatsz

, 92 olvasás, Destiny , 12 hozzászólás

Magány

gyűlöltelek amikor
rám rúgva az ajtót
padlóra küldtél
elnémítottál
befogtad a szemem
elzártál a külvilágtól
téged okoltalak
az elveszett barátokért

megszoktalak
mint az óra halk
ketyegését
zaccot a csésze alján
a város
szmogos levegőjét

nem szeretlek
mégis tollat adtál kezembe
múzsa csókja homlokomon
te lettél
maradj hát
ameddig akarsz

magányom

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Magány
· Kategória: Vers
· Írta: Destiny
· Jóváhagyta: aron


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 19
Regisztrált: 6
Kereső robot: 14
Összes: 39
Jelenlévők:
 · Destiny
 · gszabo
 · Ifjabb_Tok
 · PiaNista
 · Ravain
 · Szucsj


Page generated in 0.0708 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz