Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Szivárvány

, 50 olvasás, Magyar Anita , 2 hozzászólás

Természet



Esőnek kristályköpenyén
utat vág az eltévedt napsugár,
mosolya csillanó fénysugár,
szerényen kacsint
a kék égbolt homlokán,
lépteit a ködnek fátyla kíséri.
Felhő-vonulat szálldogál,
hártyás karjai közt
szél fésül kontyot.
Bársonyos fényben fürdik
a táj, hétszínben  pompázik
a félköríves szivárvány.
Érinthetetlen képet rajzolt
a természet nekünk,
nem minden szépség
kézzel fogható,
de a szívet melengető érzés
semmivel nem pótolható.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Természet
· Kategória: Vers
· Írta: Magyar Anita
· Jóváhagyta: aron


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 10
Regisztrált: 0
Kereső robot: 12
Összes: 22

Page generated in 0.0372 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz