Navigáció


RSS: összes ·




Vers: bezárul

, 28 olvasás, Tollas , 3 hozzászólás

Sajgó lélek



éjsötétből cibálódok fényre
agyam világosságát keresem
miért tévelyegnek az emberek
miért élnek sötétségben
mit akarnak sajnálom őket
de válaszolni nem tudok
apró fényben reménykednek
közelednek a barlang szájához
hiába nem találják a nyitott kaput
sírnak az elveszett mezők
a jajgatás nem hallszik
elnyeli a kerekerdő s vissza
már nem játssza szabadulás nincs
mire elfordulnék az ordító barlang
tátott szája örökre bezárul

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Sajgó lélek
· Kategória: Vers
· Írta: Tollas
· Jóváhagyta: marisom


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 10
Regisztrált: 1
Kereső robot: 21
Összes: 32
Jelenlévők:
 · Szati


Page generated in 0.0401 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz