Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Halott Királynő

, 28 olvasás, Nikolett , 2 hozzászólás

Elmélkedés



Szemed tüzes,
lelked üres,
lényed talány,
hideg magány
ölel téged,
sehol fényed.

Sok a híved,
sötét szíved
okkal rombol,
hogyha tombol,
álmod silány,
rossz az irány.

Tán a halál
elér ma már,
tűnő létezés -
sosem kérted, és
kaptál életet,
s adtál vétkeket.

Istent nem féled,
kegyetlenséged
pusztít másokat,
szórod átkodat -,
múló árnyalak,
hogy ne szánjalak?

Szeretet nélkül
mi maradt végül,
kihalt tereken,
fagyott helyeden
milyen virág nő,
Halott Királynő?

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Elmélkedés
· Kategória: Vers
· Írta: Nikolett
· Jóváhagyta: marisom


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 6
Regisztrált: 5
Kereső robot: 21
Összes: 32
Jelenlévők:
 · aron
 · boszorka
 · Destiny
 · dgcsobanczi
 · marisom


Page generated in 0.0536 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz