Navigáció

RSS: összes ·

  1. Főoldal
    2. ›
  2. Irodalmi művek
    3. ›
  3. Vers
    4. ›
  4. Segélykiáltás
    5. ›
  5. Földrengés

Vers: Földrengés

, 238 olvasás, Magyar Anita , 5 hozzászólás

vers, versek, segélykiáltás,

Segélykiáltás

Lélegzek,
parányi porkristályok
szaladnak a torkomon,
a Föld rezegni kezd,
dühös haragját ontja a világra.
Beszívom
a ködös utcákon morajló
füsttenger páráját,
mögöttem roskadnak a házak,
kormos cipőben sétál az est.
Szaladok,
markolva az élet hamvait,
hajamba csap a
pusztulás rendítő szele,
sötétség kíséri lidérces lépteim.
Menekülök
a végtelen éj fekete szemében,
kapkodom a levegő csillámait.
Halk imák hallgatnak
korgó gyomrú lármát.

Kinyomtatom

Vers elemzése

Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?

Kapcsolódó linkek

· Témakör: Segélykiáltás
· Kategória: Vers
· Írta: Magyar Anita
· Jóváhagyta: aron

A szerző utolsó 30 műve:

Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 28
Regisztrált: 3
Kereső robot: 16
Összes: 47
Jelenlévők:
 · Öreg
 · Pekka
 · wiesztdora
Page generated in 0.9419 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz