Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Arcképed alá

, 100 olvasás, Bánfai Zsolt , 13 hozzászólás

Szerelem

bársonyszálakon
búg a hangod,
repedéseimen oldódik
a simogatás -
mandulacsónakok
úsznak el benne
az égalja
infravörösébe -
tavakra zárt partok áznak,
tengerszemed fénye
messze loccsan,
s mint pacsirta dala
tapad
mosolyod
vég nélküli rétjeire

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Szerelem
· Kategória: Vers
· Írta: Bánfai Zsolt
· Jóváhagyta: aron


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 23
Regisztrált: 6
Kereső robot: 16
Összes: 45
Jelenlévők:
 · Divima
 · farao
 · galamboki
 · Ifjabb_Tok
 · Öreg
 · Sutyi


Page generated in 0.0538 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz