Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Mindent felfaló

, 134 olvasás, northman , 12 hozzászólás

Szerelem

Esővel jöttél Herkules
hajnali szél hozott a tenger felől
és bennem most minden árad
felhőbe csomagolt vágy
zuhog és cseppek landolnak
a testen a repülők magasából.

Meztelen jöttél Herkules
ölelkezés hullámai
vernek visszhangot
keringenek a sötét szobában
érintések méze édesen a holdról
távolról folyik az éhező bőrre.

Néma maradtál Herkules
karokba font percek kopogták
keserű kávébab palackba hulló
hangján hogy délig maradsz
hullámzó ágyneműk kötözték
magukhoz a gyönyör ezer illatát.

Roppant a gerincem Herkules
lilára váltó érintésnyomok a testünkön
neked a combod nekem a hátam sajog
mert kegyetlen mindent felfaló
ez a szerelem lázasan hideg
izzó és jégcsapokat éltető.

Nézed a kéklő füstöt Herkules
cigarettára gyújt a 'Féltizenegy
lassul a délelőtt kidől az ablak
csörömpöl és zúg ki a fényre
görbült mutatókon zihál az idő
távozol lassan belőlem robban a délután.

2019-04-23

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Szerelem
· Kategória: Vers
· Írta: northman
· Jóváhagyta: aron


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 12
Regisztrált: 0
Kereső robot: 8
Összes: 20

Page generated in 0.0357 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz