Viharfelhők gyülekeznek, eltűnik a napsugár,
Sötét felhő száll az égen, szomorú a napleány.
Magányosan ül és félve, boldogságát keresi,
Arra jön az esőfiú, lágyan körbeöleli.
Ellentétek vonzásában, ég és föld e vonzalom,
Mégis összeköti őket földöntúli hatalom.
Hihet erről bárki bármit, a józan ész tovaszáll,
Szerelmükből született meg az égen a szivárvány.