Navigáció


RSS: összes ·




Regény: Verőfényben 1.

, 26 olvasás, Tollas , 1 hozzászólás

Ezek vagyunk



Este még borús volt az égbolt Zerind fölött, ahol vagy harangoztak, vagy fújt a szél, vagy esett az eső. Már három napja zuhogott. Az emberek féltek, hogy pusztító áradás, vagy talán egy újabb kori özönvíz fenyegeti őket. Szerencséjükre megmenekültek: az eső elállt, de a sűrű, fekete felhők még ott kavarogtak a magasban. Az utcákon nagy fekete tócsák maradtak. Az árkok megteltek zavaros, fekete vízzel. Haragosan sodorta maga előtt a város szennyét. Volt belőle elég. A nap ott rekedt valahol a sötét felhők mögött. Hiába várták, hogy megjelenjen. A láthatár alján vörös terítő egy része látszott csupán, de mind nagyobb és nagyobb helyet követelt magának az égen. A nagyváros még csöndes volt. Aztán indult a forgalom. Buszok, villamosok, személy kocsik zaja kavargott az egész városban.
Az utasok nagy része munkába igyekezett. Nem akartak késni, elmaradni még úgyse. Örültek, ha munkájuk akadt, és dolgozhattak. A legkiválóbb szakemberek is csak nehezen találtak munkát. S ha nagy nehezen mégis hozzájutottak, úgy dolgoztak, hogy azt meg is tartsák. Pontosan jelentek meg a munkahelyükön, a műszakra, s ha kérték, szívesen vállalták a túlórákat. Még örventek is, mert valamivel többet vihettek haza.
Azon az őszi hajnalon Maróti egyedül tartott az Acélművek felé. A gyenge fényben nem sokat látott, de aki elment mellette, annak köszönt. Ůgy volt az valamikor régen. Ám egy Jó reggelt kìvánok, mindenkire ráférne ma is! Csakhogy nemigen figyeltek egymásra: igyekeztek, nehogy késsenek. Arra nem is gondoltak, hogy valamilyen ok miatt ne menjenek be dolgozni Féltették a munkájukat: kevesen jutottak hozzá, s akkor vigyáztaķ rá! Örvendtek, hogy dolgozhattak.
Maróti nagy tekintélynek örvendett a gyárban. Magasan képzett szakembernek számított, amilyenben kevés jutott a Zerind Acélművekhez is. A Kiváló Dolgozó lcímet viselte, amivel sokoldalú, alapos munkájáért jutalmaztáFiának, Kálmánnak, példaképe volt, aki abban az évben végezte közèpfokú tanulmányait a város egyik neves gimnáuiumában. Jóeszű, törekvő tanuló volt. Biztosra vette, hogy valamelyik műszaki egyetemen folytatja tanulmányait.
A kitüntetett munkás mindenképpen valamilyen gyakorlati pályát képzelt el neki. Várható volt, hogy az apa akarata győzni fog. A gyárban kétéves szakképzést lehetett szerezni a technikumban. Mint a gyár kiváló dolgozójának, nem kellett sokat küzdeni, hogy beszerezze Kálmánt a technikumba. Bori asszony nem értett egyet a döntéssel, de bármennyire szerette a fiát, soha nem mondott ellent az urának. Együtt döntötték el a gyerekük sorsát.

Kinyomtatom


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Ezek vagyunk
· Kategória: Regény
· Írta: Tollas
· Jóváhagyta: aron

A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 9
Regisztrált: 2
Kereső robot: 25
Összes: 36
Jelenlévők:
 · Aevie
 · galamboki


Page generated in 0.0286 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz