Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Mogorva

, 140 olvasás, Tollas , 5 hozzászólás

Ezerszín



Komor, vékony arca üldöz,
felhőkben jár tekintete,
fürdik a sötét tengerben,
a lusta Nap nem kelt feĺ,
s neki igazodni kell!
Elkísérik a bús felhők:
hideg esőt küldenek,
amit használni ő nem tud:
ahhoz a szép idő kell!
Szende halvány színben
szendereg a Hold, hűtlenek
a vékony fényű csillagok,
körülöttük a természet
mogorvább még sosem volt!
Nem búsulok, kisüt a Nap,
ragyognak a csillagok,
a szerény Hold fenn az égen
vidám képpel mosolyog.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Ezerszín
· Kategória: Vers
· Írta: Tollas
· Jóváhagyta: Kavics


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 198
Regisztrált: 2
Kereső robot: 23
Összes: 223
Jelenlévők:
 · Pancelostatu
 · PiaNista


Page generated in 0.1362 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz