Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Harag és hangtalan

, 87 olvasás, northman , 4 hozzászólás

Düh

A haldokló tévék utolsó szürkéi
falkaként marnak a szemekbe
az utcákon semmi apokalipszis
csak csendes halál leskelődik
ajtók és ablakok reteszelt
mocskos üvegén át
kiégett hangok rázkódó
utolsó szavakban aztán elfogynak
akár a levegő.

Semmi fennkölt bús vagy
hangosan csikorgó
csak halott vagy
ebbe más is belehalt már
mézízű ráncos cukorpapírrá
kopott mögötted az élet
amit a csatornafedél felé
sodor az esti szél
jobb ez mint jónak lenni szerteszét.

2019. 04. 18

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Düh
· Kategória: Vers
· Írta: northman
· Jóváhagyta: aron


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 5
Regisztrált: 0
Kereső robot: 13
Összes: 18

Page generated in 0.0406 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz