Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Gyűljetek most körém.

, 242 olvasás, Berta Csaba , 6 hozzászólás

Boldogság



Megtömöm a pipám, s a kopott pad sarkára rogyva
Útjára engedem sóhajom.
Gyűljetek most körém. Csak bátran.
Ma este bor helyett mesével kínál tölgyfaasztalom.

Hé, te ott! No, csak ne félj. Lazulj és jól figyelj.
Élt egyszer egy szív, aki nem törődött senkivel.
Élt egyszer egy szív, aki makacs volt és konok.
Azt gondolta, a világ körülötte forog.

Kemény volt az kérem, mint szürke, rideg acél,
Kopár belsejében otthont lelt a tél.
A bezárt ajtó kulcsát szögre akasztotta,
S az éledező reményeket jéggé fagyasztotta.

Nem is volt e szívnek barátja, sem társa,
Csak jégtükrében élő, dermedt hasonmása.
Nem maradt már érzés, megszűntek a hangok,
Csak kongva zúgtak tovább a deres nagyharangok.

De mindannyian tudjuk. Az idő halad szépen.
Mely átírja a ritmust a jégszív ütemében.
Hiába volt ajtó, mely kulcsra be volt zárva,
Ő megírta a kottát saját dallamára.

Így szegény mesehősünk egy nap arra ébredt,
Az ifjú, makacs szívből magányos és vén lett.
Szomorúan bámult szürke ablakára,
Most először vágyott féltő társaságra.

Ám a kövér jégvirágtól orráig sem látott,
Így kemény, bántó szava sóhajokra váltott.
Lelke, vágyó lehelete, csodák csodájára
Betekintést nyújtott a színes nagyvilágra.

Ó, csak ezt a képet sose látta volna,
Ha újra ifjú lenne, rosszat sosem szólna.
Minden gonosz tette szeme elé tárult,
Hátat fordítanak, akiket elárult.

Magányába roskadt, s megszólalt egy dallam.
Repedezve olvad a jéggé fagyott barlang.
Rózsaszínre váltott rideg acél színe,
S meghasadt a fájdalomtól mesém gonosz szíve.

Késő volt az ébredés, túl késő a bánat,
Azt gondolta, az ifjúságért majd újra sorba állhat.
Minden rosszat elfelejtve szövögethet álmot,
De nem így történt, s itt hagyott egy okos tanulságot.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Boldogság
· Kategória: Vers
· Írta: Berta Csaba
· Jóváhagyta: aron


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 188
Regisztrált: 0
Kereső robot: 32
Összes: 220

Page generated in 0.1888 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz