Navigáció


RSS: összes ·




Vers: így (köz)helyes?

, 159 olvasás, Magyari Emese , 26 hozzászólás

Bánat

lecserélném magam
egy feles szeszre
- így apám is
észrevenne
és naponta ragaszkodna hozzám

hogy csillogna az
égszínkék szeme...

én lennék az első angyal
ki alkoholpárlatból
esne a földre
önmagamban
s önmagamtól
– de mindenképp
cseppenként –
oldanám fel a mennyei létet
(ehhez vagyok szoktatva
méreggel a mérget)
körülöttem
lebeghetne az éter
milliónyi
fekete lénye
szívem szilánkjaiból
sziporkázna szenvedélye

amorf lelkem
tartalma
hol löttyenne
hol fröccsenne
mint valami visszhang-mantra
csakhogy emlékeztethessen
egy vodka-illatú
de homlokon
csókolt
apa-pillanatra

talán
üveg-szárnyaim is
nőnének
csakhogy
érezhessem
a szeretete simogatását
a gondoskodó keze valóságát
(s mint valami kegytárgya
a megszilárdult reménynek
áttetsző testem
engedne utat
az elfolyó
élet-fénynek)


*

nem történik
semmilyen csoda
csak üresen
török össze
újra és újra

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Bánat
· Kategória: Vers
· Írta: Magyari Emese
· Jóváhagyta: aron


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 12
Regisztrált: 3
Kereső robot: 13
Összes: 28
Jelenlévők:
 · PiaNista
 · Tollas
 · vargaistvan


Page generated in 0.0433 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz