Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Légtor-nász az avaron

, 80 olvasás, Horváth István , 12 hozzászólás

Szerelem

Útra kelni a hűs dombokon,
míg hajadba merül homlokom,
nem sírnak a vijjogó árnyak.

Új formái vannak a vágynak:
forró mély hajlatok, egy lágy nyak…
Bókokat hinteni egy lánynak.

Szállunk az éjbe, tűzben égve,
egymást szomjazva nézünk mélyre.
A kútnak alján néma kéj ül.

Mindig ide jutunk el végül.
Nézd, a szívem jegesre kékül
szép kezed érintése nélkül.

2017.
(Ady Endre: Héja-nász az avaron feldolgozás)

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Szerelem
· Kategória: Vers
· Írta: Horváth István
· Jóváhagyta: aron


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 8
Regisztrált: 0
Kereső robot: 11
Összes: 19

Page generated in 0.0375 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz