Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Április 11 /Ünnepi beküldés/

, 73 olvasás, karotinbeta , 3 hozzászólás

Ünnep

Putrikon át fú a szél,
József Attila rég halott.
Fogy az ihlet, holott
az egész világ költemény.


A magába fordult tavasz
bőrén kicsapódott napok.
A szekeret toló csillagok,
a hold sem lehet ugyanaz.

Viszed a világot, hova már
csak Isten keze érhet el.
Az idő melléd térdepel,
s megérted, ha nincs határ.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Ünnep
· Kategória: Vers
· Írta: karotinbeta
· Jóváhagyta: Syringa


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 9
Regisztrált: 2
Kereső robot: 12
Összes: 23
Jelenlévők:
 · alfabata
 · taxus_baccata


Page generated in 0.0428 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz