Navigáció


RSS: összes ·




Vers: József Attila /Ünnepi beküldés/

, 26 olvasás, santiago , 1 hozzászólás

Megemlékezés

Halni készülő fa
miért kívánja
a sikongó fejszét?
József Attila!
Te hadd legyél szabad,
ha azzá tett a halállal kötött
íratlan szövetség.
Elvitte minden terhed, árvaságodat
egy tovább csattogó
lomha tehervonat,
szabadságoddá lett
az a végtelen sínen
futó pillanat.

Kiáltó olaj ég,
felzúgó sínek,
szénlelkű mozdonyok,
kegyetlen árva
homokpart a lét,
szerelem, zsineg,
eltűnő vadnyomok!

Megjegyzés: Megemlékezés

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Megemlékezés
· Kategória: Vers
· Írta: santiago
· Jóváhagyta: Syringa


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 40
Regisztrált: 12
Kereső robot: 14
Összes: 66
Jelenlévők:
 · Fatyol
 · Gál András Andor
 · GoldDrag
 · Kavics
 · kismeszoly
 · Kyramoon
 · marisom
 · Nftti
 · PiaNista
 · SunVice
 · taxus_baccata
 · zitaolah


Page generated in 0.0725 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz