Navigáció


RSS: összes ·




Vers: József Attila /Ünnepi beküldés/

, 52 olvasás, santiago , 1 hozzászólás

Megemlékezés

Halni készülő fa
miért kívánja
a sikongó fejszét?
József Attila!
Te hadd legyél szabad,
ha azzá tett a halállal kötött
íratlan szövetség.
Elvitte minden terhed, árvaságodat
egy tovább csattogó
lomha tehervonat,
szabadságoddá lett
az a végtelen sínen
futó pillanat.

Kiáltó olaj ég,
felzúgó sínek,
szénlelkű mozdonyok,
kegyetlen árva
homokpart a lét,
szerelem, zsineg,
eltűnő vadnyomok!

Megjegyzés: Megemlékezés

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Megemlékezés
· Kategória: Vers
· Írta: santiago
· Jóváhagyta: Syringa


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 8
Regisztrált: 0
Kereső robot: 12
Összes: 20

Page generated in 0.0389 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz