Navigáció


RSS: összes ·




Vers: A mi mamánk

, 85 olvasás, santiago , 5 hozzászólás

Szeretet

Dolgos kezeit esténként ölbe tette,
amikor a fonott karosszékében ült,
csendesen kettőnket nézett elmerengve,
és minket hallgatott, hogy mit beszélgetünk,
a korai hajnal már talpon találta, még alig kelt fel álmos fényével a nap,
így emlékszünk a szorgalmas mimamánkra,
emlékeinkben örökre ilyen marad.
Drága jó mamánk, ha látsz a mennyből minket,
azt láthatod, hogy lányoddal boldog vagyok,
mi ketten összekulcsoljuk kezeinket,
téged pedig szeressenek az angyalok.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Szeretet
· Kategória: Vers
· Írta: santiago
· Jóváhagyta: aron


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 19
Regisztrált: 6
Kereső robot: 12
Összes: 37
Jelenlévők:
 · Divima
 · hegeanna
 · Ifjabb_Tok
 · Kavics
 · Öreg
 · PiaNista


Page generated in 0.0454 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz