Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Szív

, 71 olvasás, Magyar Anita , 1 hozzászólás

Szerelem



Ne gondold! - hogy a szív beteg,
csak mert szaporán ver.
Szerelmet ringató fészek,
Életünk akusztikája.
Szavak nélkül beszél,
Tekereg a sors labirintusán,
Végigkísér vágyaid vonatán.
Test fénylő talizmánja
túlragyog minden csillagot,
Rezgő gondolattal a szív dobog.
Ott van mindig! - él s remél,
Nem töri meg vihar, sem szürkülő tél.
Verdeső bordákon szirmot bont,
Lelkünk sziporkázó ritmusára.
Gond, baj, bú és bánat,
Érzelem billentyűin zongoráznak.
Öröm, derű, jókedv és mámor,
Hedegűhúr dallamán táncol.
A lüktető szív vak szemmel
reszketve dobog bennünk.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Szerelem
· Kategória: Vers
· Írta: Magyar Anita
· Jóváhagyta: aron


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 14
Regisztrált: 0
Kereső robot: 11
Összes: 25

Page generated in 0.0366 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz