Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Anya nélkül

, 127 olvasás, P.Palffy_Julianna , 17 hozzászólás

Bánat

Anya cseppenként
olvad bennem,
– hiába fagyok újra –,
életre parancsol
naponta
minden szava,


törékeny hitem
álmok szélén verdes
szárnyszegetten,
– hisz'
felhők mögé bújt
édes arcának
utolsó mosolya,

és az ébredő
józanság
könyörtelen,
jéghideg markába
szorít
egy meg nem írt,
”árva szimfónia”.

*

2019. 01. 28. 10: 18' - (2019. 02. 08.)

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Bánat
· Kategória: Vers
· Írta: P.Palffy_Julianna
· Jóváhagyta: aron


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 22
Regisztrált: 4
Kereső robot: 15
Összes: 41
Jelenlévők:
 · Divima
 · Fejes Erika
 · Magyar Anita
 · Ravain


Page generated in 0.0458 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz