Navigáció


RSS: összes ·




Vers: remegés

, 180 olvasás, aron , 16 hozzászólás

Gondolat

halántékodon ujjaim
feslett szabócentivel mérem
hány méter csönd szorult
állad és homlokom közé

mintha a félelemtől rezzennék
pedig dühtől kék ereim
remegnek bőröm alatt

s csak ott állok feletted
mosolyba öltöztetem
sóvár szájszögletem
mellkasomra jól szabott
inget gombolok
a vér zúgását
ne hallja más

*

kezemtől forró kilincs vibrál
hullámzik az ajtófélfa
a felkapart festék lepereg
a szoba gömb
sehol sincs vége a gyásznak
holttestté tettelek
sing- és orsócsontom között
tébolyult ölemben
míves urna-test

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Gondolat
· Kategória: Vers
· Írta: aron
· Jóváhagyta: Aevie


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 22
Regisztrált: 11
Kereső robot: 24
Összes: 57
Jelenlévők:
 · aron
 · boszorka
 · CserAnna
 · dgcsobanczi
 · Divima
 · hazugsagok
 · Magyar Anita
 · marisom
 · Nftti
 · northman
 · quentin
 · VDavid


Page generated in 0.1106 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz