1,
Ha a tavasznak dallama ránk kacsint,
harmatos énekbe kezd a táj:
édes nárciszok,
színes orgonák.
2,
Idehullanak gyönyörű álmaink,
rügyekről dalolnak áriát:
színezüst imák
életünkön át.
R1
Ott fenn az égen, holdvilágos táncban
perdül és fordul csillag-milliárd:
odanézz!
3,
Ma a lángokkal perzselő napvilág
varázsos karokkal átölel,
forró bőrödön
szellőfriss öröm.
4,
Hova lebbennek kíváncsi vágyaink?
Arcunkra simítva vár a nyár,
kéjes hajnalon
fénysugárba von.
R1
S ott fenn az égen, holdvilágos táncban
perdül és fordul csillag-milliárd:
odanézz!
5,
Majd, ha eljön az ősz is,
lovagol az akácok hátán,
hozza magával barna,
siető árnyait.
R2
Megszűnik lassan türkizléptű táncunk,
szédülten állunk éjszakákon át,
de ne félj!
6,
Csöndes télidőt fuvoláznak zúzmarás ágak,
most csak megpihen
hegyi tó,
s csöppnyi ér.
R2
Megszűnik lassan türkizléptű táncunk,
szédülten állunk éjszakákon át,
de ne félj!
7,
Ember, háborút sose vívj, csak feledd el kardod,
Nézz az égre fel, ugye Ő,
Ő se bánt.
R1
Ott fenn az égen, holdvilágos táncban
perdül és fordul csillag-milliárd:
odanézz!
Ne félj!
Sose félj!