Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Zuhanás

, 120 olvasás, Bánfai Zsolt , 10 hozzászólás

Pillanatkép

Vigyázz, fogd kezem -
porladunk.
Arcunk alatt tornyosul
a szakadék -
lábunkba kapaszkodnak
a madarak,
és elénk csúszik
a messzeség.

Ez az utolsó mosoly,
ez egy örökkévalóság.
Felüvöltünk -
aztán a csend.
Arcunk felhőkbe vág.
Szemünkben ledől az ég,
és gyökereket izzad a szikla.
A vizekből kimered egy faág.

Úszunk. Lélegzünk.
Elnyel a mindenség,
kezünkben zuhan a világ.
A levegő hűvös, és
tejfehér felhők közt
menekülünk -
az érkezés szépsége
mély álmot bocsát majd ránk.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Pillanatkép
· Kategória: Vers
· Írta: Bánfai Zsolt
· Jóváhagyta: aron


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 13
Regisztrált: 2
Kereső robot: 12
Összes: 27
Jelenlévők:
 · boszorka
 · Öreg


Page generated in 0.028 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz