Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Ölelő

2019-01-26 09:00:01, 198 olvasás, bladeattila, 14 hozzászólás


Szerelmed
tompán se hallom már,
ólmos szavaiddal elöntötted útját.
Bizonyos törvények szerint
ekkor
a lélek felzabálja a szívet,
s helyére piszkít egy jókorát.
Másnap mindenki bűnös,
beléjük gondolatban mérget eresztek:
vérszomjam kielégítetlen,
mar,
később a falon reszket.
A fények éhembe imbolyognak,
ahogy terül a fagy, része leszek a csendnek,
szememben ott gubbaszt
gyermeki
libabőr magányom,
s karjaim
magamra kövesednek.

Magány

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Magány
· Kategória: Vers
· Írta: bladeattila
· Jóváhagyta: Syringa


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 6
Regisztrált: 4
Kereső robot: 9
Összes: 19
Jelenlévők:
 · Aevie
 · aron
 · GoldDrag
 · marisom


Page generated in 0.0409 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz