Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Jégtörő fotelben ül

, 78 olvasás, northman , 5 hozzászólás

Boldogság

A céllövöldék mögötti sárban
talán hanyatt fekve egy délelőtt
feltépett tüdővel széles mosollyal
lélegzed ki az életerőt.

Szabadra húzott plüssbilincs
a csuklómon olyan friss vagyok
hasizom verejték ilyesmi
valami villamosra is emlékszem.

Gyíkok járta forró kövek
ennyi volt ez a szerelem.
Kezekből kihulló réteken
füstvirágok közé futottál
és már nem hallok mást
csak a bárányfelhők anyatejét.

Leeresztenek minden matracot
kettétörnek minden létrát
így mennek el a megvakult nappalok
kiforduló kavicsok és poros cipők
sorban kelnek útra a rémek az ágy alól.

Ökölbe szorított avaron fekszel
álmodban lépes méz
szád szélén keserű kávé
jó ez a tél de mögöttem
jégtörő fotelben ül a trópusi láz.

Az összes bár zárva tíztől
nikotinéhségtől sűrű nyál
csurog zabolátlan és rekedt torkokon
újra éledt dühös és éhes vágyak
csapják a falhoz azt az átkozott ajtót
kilenc múlt szóval az utolsókat rúgja a város.

A céllövöldék mögötti sárban
talán hanyatt fekve egy délelőtt
feltépett tüdővel széles mosollyal
lélegzed ki az életerőt.

2019. január 17.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Boldogság
· Kategória: Vers
· Írta: northman
· Jóváhagyta: aron


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 45
Regisztrált: 2
Kereső robot: 53
Összes: 100
Jelenlévők:
 · Ancsy
 · boszorka


Page generated in 0.0484 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz