Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Amiről azt hittem

, 89 olvasás, jeneyi , 3 hozzászólás

Ezek vagyunk

Amiről azt hittem, mindörökre szólt,
múló káprázat volt csupán.
Fellobbant garázda lánggal;
néhány boldog órát futva földre szórt.

Vidám dalt áhít, gyarló az ember.
Sorok közt lényeget keres.
Nagy ár a torkos szenvedély:
ajándékra vár kinyújtott kezekkel.

Amiről azt hittem, nincs sava-borsa,
s legott szóra sem érdemes,
most látom, drága kincset ért;
önző vágyam vált volna tán valóra.

Nem adom fel - erre int az értelem.
Reményem újra feléled.
Felettem ég, lent néma nil,
s a titkot nekem kell még megfejtenem.



Tápé, 2018. december 7.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Ezek vagyunk
· Kategória: Vers
· Írta: jeneyi
· Jóváhagyta: Syringa


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 35
Regisztrált: 1
Kereső robot: 12
Összes: 48
Jelenlévők:
 · Alberczki László


Page generated in 0.0531 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz