Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Csak képzeltelek magamnak

, 127 olvasás, zitaolah , 9 hozzászólás

Sajgó lélek

Félek, hogy csak a képzeletem
Játszott nekem téged.
Festette az arcod, a szád...
A szemedben azt a kéket.
Csak képzeltelek magamnak.
Hozzád bújtam, ha féltem...
S te jöttél, ha vártalak,
Jöttél, ha kértem...

Félek, hogy eltűnt, akit szerettem.
Eltűnt minden, ami voltál nekem.
Mondtad, amit hallani akartam.
Nem volt más, hát fogtad a kezem.
Csak képzeltelek, azt hiszem,
mert aki most vagy... idegen.
Névtelen sírköved fekszik
Összetört szívemen...

Megjegyzés: 2015. augusztus 12. 23:14

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Sajgó lélek
· Kategória: Vers
· Írta: zitaolah
· Jóváhagyta: aron


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 34
Regisztrált: 1
Kereső robot: 12
Összes: 47
Jelenlévők:
 · Alberczki László


Page generated in 0.0318 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz