Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Kitörés

, 172 olvasás, lambrozett , 5 hozzászólás

Álom

ködös
ablaküvegemen
lomhán csorgó pára
a félénk cseppeknek
útját csak por állja
s elegyet képezve
összekeverednek
csapások kanyarján
szürke csíkká lesznek

a
szoba
szűk
nem fér be a fény
kifakult kék szemem
sárgára cserélném
sárgára mint a Nap
hogy melegíthessen
s elolvadjon a föld
sarkából billenjen

tüze
perzselné
az eget
vérnarancs hevével
sugárzón égnék el
együtt a vén kékkel
és föld-szilánkokkal
repülnék mint angyal...
de még visszajönnék
hátha nem vigasztal
senki Más Tavasszal

(2018. október)

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Álom
· Kategória: Vers
· Írta: lambrozett
· Jóváhagyta: aron


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 24
Regisztrált: 4
Kereső robot: 13
Összes: 41
Jelenlévők:
 · bArthAKata
 · galamboki
 · Nikolett
 · taxus_baccata


Page generated in 0.0431 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz