Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Kosz

, 76 olvasás, boszorka , 14 hozzászólás

Elmélkedés

A hajnali utca bíbor-kosztól fénylik,
aszfalton szívforma mélyedésben
gyűlik a poshadó pocsolyavíz,
egy ablakból csirkecsont hullik le éppen.

Háztetőről vezetéket lóbál a szél,
ázott újságok jelzik az utat,
szemérmetlen hirdetik magukat,
rozoga babakocsiból egér inal.

Kukánál cigány asszony ócska rongyokkal,
szürke arca omladó vályogfal,
öklében filléres cigaretta,
a füst gomolyog, egészen beborítja.

Ember-arcokon még ott a párna nyoma,
szemükben álom-csiga tekereg,
a múló nap ijesztő démona
elől, Isten tudja, hogy hová sietnek.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Elmélkedés
· Kategória: Vers
· Írta: boszorka
· Jóváhagyta: aron


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 34
Regisztrált: 5
Kereső robot: 56
Összes: 95
Jelenlévők:
 · aron
 · Divima
 · Kovács Tibor
 · qqcska
 · zitaolah


Page generated in 0.0504 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz