A boldog szavakat jó ideje gyűjtöm
egy kedves karácsonyi dalhoz,
de a síró gyerek mindig eszembe jut,
kit anyja a boltból kihúzott,
mert a kenyérhez ajándék nem jutott.
Hozsannás ünnepi dalt kellene írni,
és Jézusról örömhírt vinni,
a fenyőfák tövében Őt ünnepelni!
De oly kevés ember, ki érti,
hogyha Krisztus lesz, akkor meg kell halni.
Ezen az estén összebújni szeretünk,
hogy álarcok nélkül szeressünk,
hogy a közös dalt együtt dúdoljuk végre,
és hittel nézzünk fel az égre,
az élet vad karénekét feledve.
Dalolnék én is, de torkomra forr a szó,
az advent most nem békéről szól,
a megbántott emberek forronganak,
tiltakozókkal telve az utak,
kik karácsonykor már Golgotát járnak.
Ezen a bűvös éjszakán csitul lelkünk,
és hisszük, hogy szabadok leszünk,
bizakodunk az áhítatos csöndben,
habár tudjuk, hiába minden,
nem a sorsunkat váltotta meg Isten.
Online látogatók:
Látogató: 15
Regisztrált: 0
Kereső robot: 13 
Összes: 28
