Navigáció


RSS: összes ·




Regény: A Nap mögöttünk kel fel 2.

, 98 olvasás, Aevie , 5 hozzászólás

Sors

A képmutatás ünnepe

Dani azt sem tudta hirtelen, hova rántsa a fejét, ugyanis egy időben repült felé valami csillogós girland, aztán az a manólány majdnem kiverte a szemét az óriási cukorpálcájával – próbált kiutat találni a karácsonyi vásárt ellepő tömeg özönéből, de fogalma sem volt, merre ritkul. És a szüleitől sem távolodhatott el csak úgy, büntetlenül. Nem mintha aggódtak volna érte, nem úgy a lelki fejlődéséért. Lelki fejlődés: a szülei kedvenc mantrája. Szerintük hagyni azt, hogy egy undorító és rettenetesen förtelmes pók megmászhassa a játékait, bizony Dani lelki fejlődését segítette elő. Mármint szerintük, és ezzel együtt például az is, hogy téli szünetben is hajnal hatkor keljen, vagy hetente csak egyszer egyen édességet. Mindezek a hülye kis szabályzások csak apró lépcsőfokok voltak az évben… Az igazi csúcs, ahova a fokok vezettek a karácsony volt. A szeretet ünnepe, amikor minden lélek szabadon szárnyalhat – ha erre a mondatra gondolt, megjelent előtte az anyja, ahogy rúzsfoltos fogaival vigyorog és az apja, aki karmester mozdulatokkal hajtja maga előtt a szavakat, majd az egész rokonság, aztán a falu minden lelke, ahogy torkukból mennydörgőn zeng: a szeretet ünnepén minden lélek szabadon szárnyalhat.
Úgy üvöltötte olykor a népség, hogy Dani biztos volt abban, az egyik dobhártyája már kilyukadt. Vagy az a rohadt pók volt, ami álmában átrágta magát, hogy az agyába petézzen. Rosszul volt úgy a szent pókoktól, úgy az egész karácsonyi bohóckodástól.
Mert az volt. Értelmetlen kornyikálás és alibi a piálásra. A léhaság nevében megrendezett fénymérgezés. Daninak folyton azt mondták, hogy megünnepelni a szeretet ünnepét bizony felér egy piros ponttal Isten szemében. Részegen vinnyogni? Na, ne már… Nagyon megbüntették, amikor szóba állt egy hajléktalannal, amikor még azt gondolta, hogy a szeretet ünnepén még fontosabb segíteni a rászorulóknak. Azóta aztán teljesen összezavarodott, mit is jelent ez az ünnep, és hogy mit is jelent a szeretet. De biztosan nem azt, amit az évente megrendezésre kerülő össznépségi vásári daj-daj idézett számára.

Ebben a szellemben próbált hát bujdosni a szánni való vigadók elől, de csak köztük sikerült szlalomozni, így aztán még többször vágták fejbe az éles szélű ajándéktáskákkal, hasították fülön a cuccaikkal, mintha engedelmeskedett volna a nép akaratának, s most ő is fent állna a pódiumon a többszólamú kórus torkai között.
De ha úgy lett volna, sosem vette volna észre Delinkét, a kislányt, akit rendőrök kergettek. A szeretet ünnepén... a rend őrei... egy kislányt üldöznek – rökönyödött meg Dani tetőtől talpig, s kihúzta magát, majd onnantól kezdve ott lökte, olyan erővel taszította maga körül a sok képmutató ajándéktáskást, ahogy csak bírta.

Kinyomtatom


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Sors
· Kategória: Regény
· Írta: Aevie
· Jóváhagyta: Syringa

A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 47
Regisztrált: 9
Kereső robot: 15
Összes: 71
Jelenlévők:
 · aron
 · banfaizsolt
 · boszorka
 · Divima
 · evinternet
 · GoldDrag
 · Kavics
 · marisom
 · Teddy


Page generated in 0.0708 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz