Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Időtemető

, 319 olvasás, SunVice , 5 hozzászólás

Bánat

Tegnap véletlenül elhagytam az Időt.
Az Oktogonnál ejtettem ki.
Most ott áll, ásít némán,
Csókjai képeslapok.
Velem, s veled is megcsal.
A villamosból intek neki.
Kacérkodnak vele szürke hangulatok,
Gyűrött fényképek, rozsdás karcolatok.
Lassan kereket old bennem apám.
A percek az új esztendők.
Csak álmosan táncol a Broadway-en
Eltűnt, szétfolyt társulatban.
Ha újat vehetnék belőle,
Szállást adnék neki gyermekkoromban.
S helyreállna a világ rendje!

2018. november vége

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Bánat
· Kategória: Vers
· Írta: SunVice
· Jóváhagyta: aron


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 313
Regisztrált: 1
Kereső robot: 28
Összes: 342
Jelenlévők:
 · oprae


Page generated in 1.6292 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz