Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Csordul a kadarka

, 53 olvasás, nagyvendel , 10 hozzászólás

Természet

Csordul a Kadarka,
szálljon az ének,
mindenki azt kapja,
amit kiérdemlett.

Folyik a tüzes bor,
leöblíti a port,
hordó abroncsával
szorítja a kort.

Csorduljon a bor,
és szálljon a dal,
aztán legyen az,
amit ő akar.

Öreg fák közt zsolozsmázó
rongyruhájú remete,
csurgó hideg vizén él,
barlangok bölcseletén.

Nos, hát valakinek
el kell hintenie
az igazság felének a felét,
sokszor már az is elég.

Derekán a kötél,
hármas csomójával,
elűzi a rossz bajt,
mindig kordában tart.

Csorog a hegy vére
bíborszín lopóból,
bölcsességet áraszt
mindenkor az óbor.


2018. november 24.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Természet
· Kategória: Vers
· Írta: nagyvendel
· Jóváhagyta: aron


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 37
Regisztrált: 1
Kereső robot: 49
Összes: 87
Jelenlévők:
 · BFanni


Page generated in 0.0455 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz