Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Ez a mű audio formában is megtalálható az oldalon. Baljóslatú vázlat

2018-11-19 05:55:03, 59 olvasás, Szucsj, 10 hozzászólás

Félrehajtott fejjel
az eget kémlelem.
Pengék a csillagok.
Várok, itt vagyok
kiüresedett aggyal.
Késik az arkangyal.

Napkeltekor
szememben
véraláfutásos
ág-bog a hajnal;
néhol elejtett folt,
akár a kiköpött fog,
villan fehérsége is.
Nincs a teremtésben
semmi, ami édeni.
Leláncolt az isten is;
porhoz, röghöz kötött.
A Föld is idegen,
kering ugyanazon ellipszisen,
mint közöttünk a közöny.

Nem jött el semmi új.
A múlt sem távozott.
Akár a kényszeres vándorok,
csak a kertekben gázoló
koravén, örökké ősz
évszakok térnek vissza.
Kincs helyett meddőt
jelez a torziós inga.

Az idő- és tériszonytól csatakos
Itt és Most: rég honos hontalanság;
elvadult csodák szemérme csak.
Az egykor istenként dicsért Nap
könnytelen emléke után marad
az üresség. A hiány ásít rám.

Parancsszavak záporoznak: e világi dogmák.
S aláaknázott szíveken járkál, szíveket zúz
Lucifer a Sátán, és a legyek ura Belzebub.

Gondolat

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Ez a mű audio formában is megtalálható az oldalon. A mű audio formátuma:


Előadó: Barbinek Péter Jászai-díjas színművész


Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Gondolat
· Kategória: Vers
· Írta: Szucsj
· Jóváhagyta: Aevie


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 29
Regisztrált: 2
Kereső robot: 58
Összes: 89
Jelenlévők:
 · bladeattila
 · boszorka


Page generated in 0.0434 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz