Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Baleset

, 68 olvasás, karotinbeta , 7 hozzászólás

Ezek vagyunk

A kamionkerék véres,
az úttest mint vászon,
feszül rajta halálom.
S hogy ki volt a vétkes?
Leszarom nagy ívben.
Halott vagyok első ízben,
minden egyéb kérdéses.

Nem voltam cuki, se jó fej.
Ha éhes voltam, ettem,
mint más, úgy szerettem,
csöves voltam, meg tróger,
rózsaszín agyvelőm reszket,
a tegnap evett pilótakekszet
bélsárként felissza a pulóver.

Ismertél? Mégis, kit érdekel?
Ezek cafatok, nem én vagyok.
Te döntesz, hogy meghalhatok?
A mentőtiszt mellém térdepel,
s mintha még volna remény
– akár a befejezetlen költemény –,
a mondat végére pontot rakok.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Ezek vagyunk
· Kategória: Vers
· Írta: karotinbeta
· Jóváhagyta: aron


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 30
Regisztrált: 2
Kereső robot: 62
Összes: 94
Jelenlévők:
 · bladeattila
 · boszorka


Page generated in 0.0433 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz