Navigáció


RSS: összes ·




Dal: Miákolós

, 77 olvasás, túlparti , 2 hozzászólás

Ezerszín

A ház hol élek, rég enyém,
(meg lakják emberek).
Jó bérlők, fizetnek pontosan,
adnak kolbászhéjt', tejet.

Szeretem, hogyha simogatsz,
akkor dorombolok,
de vigyázz, ha kedvem tartja úgy,
akkor meg karmolok.

A szomszédbéli kisherceg
nagyon bejön nekem,
ha becézget, meg udvarol,
hátam meggörbítem.

Szeretem, hogyha simogatsz,
akkor dorombolok,
de vigyázz, ha kedvem tartja úgy,
akkor meg karmolok.

A másik szomszéd (víg legény),
csinálunk együtt sok mókát,
kamrából tejfelt csenünk,
kergetünk bámész verébfiókát.

Szeretem, hogyha simogatsz,
akkor dorombolok,
de vigyázz, ha kedvem tartja úgy,
akkor meg karmolok.

Egy másik szomszéd: öregúr,
udvarias és tapasztalt,
látta vagyok épp szomorú,
átjött és megvigasztalt...

Szeretem, hogyha simogatsz,
akkor dorombolok,
de vigyázz, ha kedvem tartja úgy,
akkor meg karmolok.

Az az ostoba vén kuvasz meg
nem boldogul a lánccal.
Körüljárom hát kecsesen,
Játszom idővel, térrel, halállal.

Szeretem, hogyha simogatsz,
akkor dorombolok,
de vigyázz, ha kedvem tartja úgy,
akkor csak karmolok.

Unod magad, és van Időd?
Nincs gondod semmi másra?
Átjöhetnél, tán összejönnénk
egy közös miákolásra.

Szeretem, hogyha simogatsz,
akkor dorombolok,
de vigyázz, ha kedvem tartja úgy,
akkor csak karmolok.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Ezerszín
· Kategória: Dal
· Írta: túlparti
· Jóváhagyta: Vox_humana


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 10
Regisztrált: 1
Kereső robot: 10
Összes: 21
Jelenlévők:
 · Magyar Anita


Page generated in 0.0541 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz