Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Anyámnál

, 419 olvasás, vorosjudit , 4 hozzászólás

Halottak napja

Talpam alatt megroppan a kavics,
előttem néma a sírhalom...
Gyertyáknak fénye most mennyekig ér,
szorítja torkom a fájdalom.

Kedves, jó anyám sóhaját hallom,
lágy keze érinti arcomat,
emléke izzik, könnyeket indít,
idézve régi, szép napokat.

Virágot hoztam, s temérdek hálát.
Hiányzik nagyon, szeretem én...
Emléke lángja, fájó szívemben
időkön túl is örökké él.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Halottak napja
· Kategória: Vers
· Írta: vorosjudit
· Jóváhagyta: Syringa


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 234
Regisztrált: 0
Kereső robot: 51
Összes: 285

Page generated in 0.2161 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz