Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Szakadék szélén

, 100 olvasás, ardof , 4 hozzászólás

Halál

Hadd segítsek, nyújtsd ide kezed!
Nem jó odalent, higgy nekem.
Mi az, mi ennyire csábít? Nem értem.
Mi olyan vonzó a mély sötétségben?

Itt felkel a nap minden áldott reggel,
És minden sugár tele újabb reményekkel.
Itt emberek vannak, barátok, szerelmek,
Kik vigaszt adnak, s a bajban segítnek.

De mi van ott, a szakadék alján,
Ami többet ér egy kelő napnál?
Hideg és magány, magány és sötétség...
A bizonytalan talán jobb a kevésnél?

Egy másik élet csak más gondot jelent,
Mindenki vállán ugyanaz a teher.
Amíg a földön járunk, sáros lesz a cipőnk,
De miért adnánk fel, ha van még időnk?

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Halál
· Kategória: Vers
· Írta: ardof
· Jóváhagyta: Syringa


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 39
Regisztrált: 11
Kereső robot: 17
Összes: 67
Jelenlévők:
 · Aevie
 · alfabata
 · aron
 · Bánfai Zsolt
 · boszorka
 · gszabo
 · Horváth István
 · marisom
 · PiaNista
 · taxus_baccata
 · Wasicu


Page generated in 0.0417 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz