Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Egy pohár mézes tej

, 68 olvasás, SunVice , 4 hozzászólás

Szerelem

Egy éjszaka történt,
Azóta harapdál.
Kimerítettem magam, hogy végre
Félbehagyja kicsit.
Most először
Elegem van a gondolkodásból.
Elindulok a városba.
Valamiként megint követ.
Egy groteszk asszonánc
Ballonkabátban.
Égeti a mellkasom egy nagyító tűzsugarával.
A humor érzéki némasága révültet
A folyosókon visszahangozva.
Alaktalan, undorító mámor;
Egy boszorkány kísértő aurája civilben.

Kibúvik az alkonyat,
Belülről zárom a lakást.
Ilyenkor már nem pironkodnak a misztikus csodák.

Megszállnak, szellemként érnek össze
Benned.
Egy sodrásban utazok,
A szemembe hableányként úszol,
De ha megnevettetsz, úgyis kicsordulsz.
Megtöltesz és én csak hagyom,
Kacér tempóban kortyolom,
Akár egy pohár mézes tejet.

Úton a szentmisékre
Az utca lámpái alatt
Egy árnyékkutya vagy
Pórázon,
Ki felfelé ugat,
Hogy a Telihold fényén fürödhessen
Gazdájával.

Isten vonala foglalt,
A sípszó után nincs üzenet.
Egy sodrásban utazok.
A szemembe hableányként úszol,
De ha megsiratsz, úgyis kicsordulsz.
Megtöltesz és én csak hagyom,
Kacér tempóban kortyolom,
Akár egy pohár mézes tejet.

2018. október 21.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Szerelem
· Kategória: Vers
· Írta: SunVice
· Jóváhagyta: aron


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 45
Regisztrált: 7
Kereső robot: 45
Összes: 97
Jelenlévők:
 · aron
 · boszorka
 · GoldDrag
 · leka
 · Pimpesz
 · SunVice
 · Szucsj


Page generated in 0.0706 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz