Egy éjszaka történt,
Azóta harapdál.
Kimerítettem magam, hogy végre
Félbehagyja kicsit.
Most először
Elegem van a gondolkodásból.
Elindulok a városba.
Valamiként megint követ.
Egy groteszk asszonánc
Ballonkabátban.
Égeti a mellkasom egy nagyító tűzsugarával.
A humor érzéki némasága révültet
A folyosókon visszahangozva.
Alaktalan, undorító mámor;
Egy boszorkány kísértő aurája civilben.
Kibúvik az alkonyat,
Belülről zárom a lakást.
Ilyenkor már nem pironkodnak a misztikus csodák.
Megszállnak, szellemként érnek össze
Benned.
Egy sodrásban utazok,
A szemembe hableányként úszol,
De ha megnevettetsz, úgyis kicsordulsz.
Megtöltesz és én csak hagyom,
Kacér tempóban kortyolom,
Akár egy pohár mézes tejet.
Úton a szentmisékre
Az utca lámpái alatt
Egy árnyékkutya vagy
Pórázon,
Ki felfelé ugat,
Hogy a Telihold fényén fürödhessen
Gazdájával.
Isten vonala foglalt,
A sípszó után nincs üzenet.
Egy sodrásban utazok.
A szemembe hableányként úszol,
De ha megsiratsz, úgyis kicsordulsz.
Megtöltesz és én csak hagyom,
Kacér tempóban kortyolom,
Akár egy pohár mézes tejet.
2018. október 21.
Online látogatók:
Látogató: 99
Regisztrált: 2
Kereső robot: 23 
Összes: 124
Jelenlévők:
