Navigáció


RSS: összes ·




Vers: sírig (avarba merengő)

, 112 olvasás, Tóth János Janus , 15 hozzászólás

Magány

a remény csak esti fény
hunyorgó csillagszeme
és jön a hajnal vakít
eltűnik a semmibe

a hit penészes kenyér
a csalódás asztalán
amíg ringó búza volt
addig élt úgy igazán

az igazság tört tükör
jut darab mindenkinek
de barátom jól vigyázz
ujjad szilánk sebzi meg

a szerelem az örök
simít vagy épp láncra ver
az egyetlen érzés ez
mit a szív sírig cipel

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Magány
· Kategória: Vers
· Írta: Tóth János Janus
· Jóváhagyta: aron


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 41
Regisztrált: 2
Kereső robot: 62
Összes: 105
Jelenlévők:
 · boszorka
 · Gál András Andor


Page generated in 0.0544 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz